Nem hiába… uralkodóink tudták, milyen értéket hordoznak vizeink. Egy olyan korban, amikor nem volt szokás még előkelő körökben sem fürdeni, hazánk királyai igazi fürdő komplexumokat építettek palotáikat összekötve a zubogó termálvizeinkkel….
Azt nagyjából minden magyar tudja és hallotta, hogy a Kárpát-medence milyen hihetetlenül kivételes geológiai adottságokkal bír: országunk páratlan természeti kincsei a hazai karszt-, ásvány- és termálvizeink, amelyek kitűnő alapot szolgáltattak Európában páratlan fürdőkultúránk kialakulásához, melyhez királyaink is igyekeztek hozzátenni.
Az első magyar közfürdőt III. Béla királyunk első felesége, Châtillon Anna építtette Esztergom hévízes tavánál, melyről egy 1238-as keltezésű iratból tudunk.
Árpádházi Szent Erzsébet számára apja II. Endre, emelt ispotályt (kórházakat) a budai Alhévízen, vagyis a mai Gellért fürdő környékén, ahol a leány bélpoklosokat, azaz leprásokat fürösztött, gyógyított.
A magyar fürdők különösen Zsigmond király uralkodásának idején tettek szert hírnévre. Zsigmond, az új királyi székhelyen, Buda hévizeire fürdőházakat építtetett.
Egyes régi források már a sokat hódító-hadakozó lovagkirályról, Nagy Lajosról is tudni vélik, hogy a budai palota fürdőszobáinak gyakori látogatója volt, de előszeretettel kereste fel Buda hévizes gyógyfürdőit.
Hunyadi Mátyás elrendelte, hogy kedvenc fürdőjét, a későbbi Rácfürdőt, fedett folyosó kösse össze a palotával. Palotájának kertjei egészen a fürdőig nyúltak, melyet a királyi lakhellyel boltozatos folyosó kötött össze. A palotahideg és meleg vizes fürdőiről több krónika is említést tesz.
Szerencsére, rengeteg korabeli fürdő megmaradt eredeti fényében, így uralkodóink nyomában járva a magyar gyógy- és termálvizek jótékony hatása mellett királyi élményekben lehet részünk.
edelland.com
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: