Jó ideje reneszánszát éli a “vintage” stílus, de valamiért hiánynak számított egy olyan hely, ahol a nosztalgia velejét, azt a romantikusan bohó, de mégis letisztult harmóniát tárják elénk, amit a régi idők regényeinek sorait olvasva szövünk gondolatban… legalábbis így volt ez addig, amíg a Laura Virág szalon tulajdonosai fejéből ki nem pattant a Vintage Garden ötlete. Az ötletet pedig tett követte, így virágzik rendületlenül Budapest belvárosában megnyitása óta, az immár lánykérések és leánybúcsúk hivatalos törzshelye.
Tulajdonképpen szeretem a romantikát, a virágillatba borult sétákat és képeken, hírből már sokszor megcsodáltam, de bevallom nekem kicsit túl sok volt a cukormáz, a körítés, így történhetett, hogy míg az ismerősök közül szinte mindenki megvetette már lábát a Vintage Garden falai között, én csak most léptem át a küszöböt… hogy aztán egy kellemes este rózsa- és orgonaillatú emlékével zárjam a hetet.
Első benyomásként ennyi mosolygós pincérrel egy helyen még nem találkoztam, másodikra pedig óriási meglepetésként ér valójában milyen nagy, nem hiába a név: egész kert méretet felölelő helyen terül el a lassacskán étteremként is elhíresült ékszerdoboz. Tényleg gyönyörű minden: épp anyák napjára készülődve óriás virágfal látványa bódít.
Furcsa érzés, ahogy végigfuttatom a szemem az asztaltársaságokon: csillogó szemekben villanó vakuk fénye, mosolyok az okostelefonok kijelzőjén…
…egy cikk jut eszembe a sao paulo-i Salve Jorge Bar-ról és az “Offline pohárról”-ról… ahol annak érdekében, hogy az asztaltársaságok tagjai egymással beszélgessenek a világhálón való szörfölés helyett, a söröspoharaik talpát speciálisan úgy metszik be, hogy a vendégek telefonjaikkal kiékelve tudják biztonságban az asztalra helyezni…
A Vintage Garden-ben meggyűlne a bajunk az “Offline pohárral”… 🙂 De ide nem sörözni járnak az emberek és azért a kellemes borkínálat nem hagyja szó nélkül társaságokat. Az elegáns, de mégis közvetlen hangulat és a szemet gyönyörködtető látvány, visszatérő posztként kerül ki a közösségi portálok oldalaira: vannak akik csak a dekorációt fotózzák vagy épp selfieznek, míg a lelkesebbek egymást váltva a virágfal előtt mosolyognak a pincérek segítségét kérve a fotózásban.
Megérkezik közben vacsoránk is: egy könnyed, előételként aposztrofált mártogatós válogatásra esett a választásom.
Az este ezen pontján sem csalódom: a tálalás kellően autentikus, a kiszolgálás kifogástalan és az ízek (humusz, padlizsánkrém és körözött) is nagyon rendben vannak.
Összegezve, méltán lett kedvenc a hiánypótló esküvő helyszínnek készült “virágoskert” és be kell valljam így utólag tulajdonképpen kicsit bánom is, hogy a fotózkodást kihagytuk, hiszen ez is a Vintage Garden-élményhez tartozik…
Na nem baj, majd legközelebb!
edelland.com – Koós Petra
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: