Hankusz Ödönnel beszélgetünk Budapest, Ráday utca 15. sz alatt egy a belvárosban lévő, belsőépítészekkel gondosan megtervezett magyaros étterem rendezvénytermében.
edelland.com: Két dolog maradt meg bennem a telefonbeszélgetésünk után… 1. a neve, mint Hankusz Ödön és a kellemetlen tény, miszerint az internet térképrendszere nem teszi lehetővé a Vörös Postakocsi Étterem pontos címének feltüntetését.
Hankusz Ödön: Igen gyerekkoromban ugyan voltak gondjaim a nevemmel, mára már egész jól elvagyok vele 🙂 A térkép téma valóban bosszantó márcsak azért is, mert az utcában mindenhol vendéglátóegységek vannak, de azt gomndolom, aki valóban minket keres, megtalál.
edelland.com: Gyerekkorában, hogy kezelte a neve miatt ért sérelmeket.
Hankusz Ödön: 16 éves koromig sehogy. Utána úgy éreztem változtatnom kell valamit, így elkezdtem sportolni, ami egyébként a mai napig megvan, heti 6 alkalommal és ha tehetem, síelek is rendszeresen.
edelland.com: Mindamellet, hogy jól tartja magát, kap valami pluszt a sporttól?
Hankusz Ödön: Igen, kitartást. Sokan hamar feladnak mindent. A sport kitartásra tanít. Létezik egy un. Cooper Teszt, amit volt szerencsém megismerni. Ez megmutatja, hogy kornak megfelelően mi az, amit teljesíteni kell, hogy fittek legyünk. Ez egy igen jó motiváló erő.
edelland.com: Meséljen kicsit arról, hogyan történt anno a pályaválasztása.
Hankusz Ödön: Ózdon születtem mérnök családban és a szüleim azt gondolták természetes, hogy én is elvégzem Pécset a műszaki főiskolát. El is mentem a felvételire, de úgy csináltam, hogy ne vegyenek fel… Így középiskolai éveim után, anyukám kapcsolata révén felkerültem Pestre. A Várban, majd a Hiltonban dolgoztam.
edelland.com: Ezek szerint munka mellett végezte el a vendéglátóipari főiskolát.
Hankusz Ödön: Igen 20 évesen kezdtem a főiskolát és mellette dolgoztam itthon, majd 26 évesen, igaz egy Hölgy kedvéért kimentem Hollandiába, de végül már egyedül, Németországban Achimban kötöttem ki egy étteremben és ott dolgoztam szakácsként 3 évet.
edelland.com: Mi történt 3 év múlva? Jött egy újabb hölgy ? :)))
Hankusz Ödön: Igen, a feleségem, akit itthon ismertem meg. Időközben pedig egy üzleti lehetőség is adódott, így nem volt kérdés, hogy hazaköltözöm.
edelland.com: Mi volt ez az üzleti lehetőség?
Hankusz Ödön: A II. kerületben, a Bimbó utcában nyitottunk egy vadhús feldolgozó és forgalmazó üzletet.
edelland.com: Hogyan készült első vállalkozására? Biztos volt benne, hogy jövedelmező lesz ?
Hankusz Ödön: Igen, nem voltak kétségeim, mivel prémium minőséget képviseltünk konkurencia nélkül, jó áron jutottunk az áruhoz, megvoltak a megfelelő kapcsolataim az eladáshoz és nem csak a termékben tudtunk minőséget képviselni, hanem Németországban tanult csomagolástechnika is új volt itthon.
edelland.com: Meddig működött ez a vállalkozás?
Hankusz Ödön: Mindössze két évet, mert ugyan jól ment, de a Bakáts téren sikerült hozzájutnom egy étteremhez, ebben még nagyobb fantáziát láttam.
edelland.com: Ön elhagyta az országot 3 évre, úgy tűnik azonban a kapcsolatokat igyekezett ápolni.
Hankusz Ödön: Igen, ez így igaz. Fontosak a kapcsolatok. Én is kapcsolat révén kerültem anno Pestre.
edelland.com: Hogyan ápolja azokat? Bulizós típus?
Hankusz Ödön: Mint vendéglátós nyilván a szakmával együttjár egyfajta ” bulizás”. Ma már azonban azt gondolom éppen azért, mert egésznap benne vagyok, szívesebben csinálok valami mást pl. kártyázom vagy a családommal vagyok együtt, utazgatok.
A kapcsolatápolást sem végzem direkt. Régen volt egy közösségünk a Ráday Soho. Egy érdekkpviseleti egyesület, melynek a pénzügyi titkára voltam. Mára szétszéledtünk, hárman maradtunk az utcában a régi csapatból.
edelland.com: Meséljen kicsit erről az egyesületről.
Hankusz Ödön: Egy igazi együttműködő társaság volt. Mindent megbeszéltünk. Pl. ki. milyen vonalat képvisel itt az utcában. Mint magyaros, mediterrán, olasz stb. Rendezvényeket tartottunk, igazi baráti társaság volt. Közösen álltunk ki az utcában működő vendéglátó helyek érdekeiért.
edelland.com: Miért lett ennek a szövetségnek vége?
Hankusz Ödön: Az utóbbi időben felhígult a szakma. Sokan jöttek az utcába olyanok is, akiknek pénzük ugyan volt, de túl sok szakmaiságot nem képviseltek. Az egyesületünk sem érdekelte őket. Ugyanakkor amit mi elértünk egy-egy intézkedés során, ők is profitáltak belőle. Így úgy gondoltuk ennek az egésznek sok értelme nincs, akkor járja mindenki a saját útját.
edelland.com: Visszasírja ezeket a ” szép időket” ?
Hankusz Ödön: Igen, de nem sopánkodtam soha, előre nézek és végzem a dolgomat.
edelland.com: Információim szerint van egy üzlettársa, akivel közösen egyengetik az étterem életét. Azt mondják “közös lónak túrós a háta”… Hogyan működik a bizalom, egyáltalán a közös munka?
Hankusz Ödön: Kb. 4 éve már egyedül vezetem az éttermet. Korábban igen, volt egy hölgy üzlettársam. Azt gondolom, csak akkor működik egy ilyen kapcsolat, amennyiben az egyik domináns a másik kevésbé.
edelland.com: Ezek szerint a hölgy volt, hölgyekhez méltóan kevésbé domináns :))) Egyedül vinni egy ekkora vállalkozást elég fárasztó és nagy falat még egy rutinos embernek is.
Hankusz Ödön: Igen … van két üzletvezető, akik felelnek az étterem minden percéért, de nyílván hozzám futnak be a dolgok.
edelland.com: A bizalomnak itt is meg kell lennie. Egyáltalán hogyan ellenőriz?
Hankusz Ödön: Ma már a technika biztosítja, hogy távollétemben is átlássam a dolgokat. Ugyanakkor a standolás, valamint, hogy bármikor felüthetem a fejem az üzletben sem ad lehetőséget a káoszra.
edelland.com: Végülis, hogy vezetett az út ehhez az üzlethez?
Hankusz Ödön: Mint említettem, a Bakáts téren üzemeltettem egy kis éttermet és itt volt szerencsém megismerni valakit, akivel tudatosan kerestük a kiadó megvehető üzlethelységeket. Idővel ez az üzleti kapcsolat ugyan megszűnt, de folyamatosan nyitott szemmel jártam, így került az én irányításom alá a Vörös postakocsi étterem.
edelland.com: Meséljen kicsit a kezdetekről.
Hankusz Ödön: Először olasz éttermet akartunk csinálni, de a város nem engedte, mondván az egység tradícionális, így maradt a magyaros étterem, ötvözve a modern konyhával.
edelland.com: Belső indíttatásból vagy mert a piac így kívánta, ötvözték a tradícionális magyarkonyhát a reformkonyhával:
Hankusz Ödön: 40 % saját instrukció, 60%-ban általam tisztelt kollegák véleménye, fórumok követése adta a lökést a változtatáshoz.
edelland.com: Mi a véleménye a a konkurenciáról?
Hankusz Ödön: Vannak nagyon jó éttermek, ahol sokkal jobb technikával dolgoznak és kiváló szakemberekkel.
edelland.com: Hová pozícionálja magát a szakmában?
Hankusz Ödön: Pozícionáljon a szakma vagy a vendégek, bár azt gondolom az első 100-ban ott vagyok és bátran merem mondani. mint Hankusz Ödön, van nevem a szakmában.
edelland.com: Volt olyan periódus, amikor úgy gondolta elég volt, nem megy, valami mást kell csinálnom?
Hankusz Ödön: Igen 2007-2008-ban, amikor a Kálvin téri metró építése miatt lezárások voltak nagyon lecsökkent a forgalmunk.
Barátaimnak, kapcsolataimnak köszönhetően sokféle ajánlatot kaptam, ezt vagy azt kellene csinálni. Pl. síparadicsom itt-ott… stb.
Átgondolva a dolgokat azonban úgy gondoltam, ott is meg kell küszködnünk különböző nehézségekkel pl. januárban nincs hó…. Így azon kezdtem gondolkodni, itt hogyan tudom átvészelni a nehezebb időszakokat.
edelland.com: Hogyan?
Hankusz Ödön: Pl. január és február között ” torkos csütörtököt ” tartunk, ez nagyon vonzza a vendégeket. Vagy márciusban szabadságolnak a kollegák, kevesebb rezsivel dolgozunk.
edelland.com: Meséljen kicsit az érzéseiről, amikor valami nem úgy működik, ahogy Ön szeretné.
Hankusz Ödön: Nem kesergek… pl. Gordon Ramsay / skót nemzetiségű szakács – szerk./ könyveit olvasgatom. Vagy más üzletvezető társammal beszélgetek, így mindig jönnek ötletek, erő a folytatáshoz.
edelland.com: Sikeresnek érzi magát? Egyáltalán Ön szerint mi a siker titka?
Hankusz Ödön: Közepesen. Véleményem szerint a siker: boldogság, egészség, jólét, szerencse összessége.
edelland.com: Kezdjük hátulról. Szerencsésnek érzi magát ?
Hankusz Ödön: Lottón ugyan nem nyertem, de azt gondolom elégedett lehetek.
edelland.com: Céljait hogyan valósítja meg?
Hankusz Ödön: Mindig kis célokat tűzök ki magam elé, ami általában újabb célokat generál.
edelland.com: Mi a sikerhez vezető út Ön szerint? Mi az az útravaló, amit a saját gyerekének vagy általában a kesergő embereknek tud adni?
Hankusz Ödön: Az élet is úgy áll hozzánk, ahogy mi állunk hozzá. Pozitívnak kell lenni és nem keseregni.
Mondok egy példát. Egy régi ismerősöm, aki nagyon jó anyagi körülmények között élt, kicsúszott a talaj a lába alól. Kapcsolata tönkrement, munkája megszűnt. Teljesen magaalatt volt. Majd újból elkezdett a vendéglátásban dolgozni… mosogatóként, de ekkor már a gondolatait teljesen más dolgok töltötték ki. Egy idő után azt vette észre, hogy jönnek a lehetőségek, mára újból a régi, visszatalált önmagához.
edelland.com: Már elért egy egzisztenciát. Milyen céljai vannak még?
Hankusz Ödön: Nincsenek egetverő céljaim. Fontosnak tartom megtartani, amit elértem és a lányomat navigálni az ő elképzeléseit segíteni.
Még úgy is el tudom magam képzelni, hogy egy pár év múlva ő mondja nekem, hogy szaladjak el ide-oda húsért :))) Egy biztos, nem szeretnék görbebottal is bejárni és napiszinten vezetni egy üzletet.
edelland.com: Ezekszerint várhatóan megválik ettől a tradícionális értéktől itt.
Hankusz Ödön: Igen, mindig van az az összeg, amiért meg tudunk válni egy üzlettől :))) és mint mondtam a későbbiek folyamán inkább a bérbeadás az, ami motivál.
Köszönjük a beszélgetést Hankusz Ödönnek, egy “régi motorosnak ” a vendéglátásban, aki ugyan vallja, hogy szerencse is kell az élethez, de kapcsolatok és a pozitív hozzáállás az, ami elengedhetetlen a minőségi és sikeres élethez.
edelland.com: Jeremiás Katalin
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: